baierari

17. nap szerda

Ma nagyon jó napom volt! A suliban zenét hallgattunk, Juanes: Tengo la camisa negra című dalát, teljes szövege is meg van, majd a gyerekkorról és a legszebb emlékeinkről beszélgettünk. Elmeséltem, hogy amikor összeházasodtunk és a hivatal előtt az összes barátunk várt és tapsolt, milyen jó volt, mennyire boldog pillanatok voltak. Hogy a vacsoránál átadták az ajándékot, ami egy fekete spániel kiskutya volt. Délután strand, tanultam és olvastam az újságot. Később Mabel néhány jó zenét talált a neten és el kezdtünk táncolni. Táncoltunk vagy egy órát salsa, tangó, bachata...na végra valami feeling. A csoporttársamtól meghívót kaptam egy goodbyepartyra, aminek a neve: sensationblack. Gyorsan írtam is a Petrának, oktasson ki, mi a teendőm egy ilyen partin, pénteken lesz.
Aztán az est fénypontja a húsgombócos, argentin mártásos vacsorán kívül a magyar-dán meccs volt, amit neten néztünk, két dán társammal együtt. Dániában a lányok is fociznak és szeretik és értik is ezt a sportot. Hatalmas lelkesedéssel és teljes nyugalommal ültek le, nem lesz nehéz ez a meccs!! Mondtam, hogy igazán nem értek hozzá, de a fiaink fiatalok, most kerültek ilyen lehetőség közelébe, bármi is lehet. Olyan büszke voltam a mieinkre, végig izgultam az egész játékot, láttam a magyar zászlót lengeni!
Hajrá magyarok! Győztünk! Szép este volt.
Mostmár mennék haza, mindenki hiányzik, ilyen sokáig még nem voltam távol a családomtól. Viszont teljesen sikerült beilleszkedni, kevesebbet vagyok egyedül, mindenhová hívnak a lányok, ha maradnék...

18. csütörtök

Az óra nagyon nehéz és fárasztó volt, végig nyelvtan. Aztán visszatértünk az esküvő témához, már csak annyit erről, hogy az esküvői tortát, ami emeletes és igen díszes, mindig egy nagy, hosszú karddal vágja el közösen a fiatal pár és erről mindig készül rengeteg kép, ahogy a vőlegény lenyalja a krémet az éles pengéről. Nevettünk is, hogy ha a menyasszony már kicsit többet ivott, akár a végét is jelenheti a házasságnak ez a kis esemény. Az esküvői bankett nem tart olyan sokáig, mint nálunk, ott este a fiatal pár már elvonul a nászútra. Még valami eszembe jutott! Amikor a fiatal pár kijön a templomból vagy a házasságkötő teremből a gyerekek szappanbuborékokat szoktak fújni, rengeteget, különböző formákat, szív, kör, csillag stb. A tanárnőnk mesélte, hogy ez mennyire szép, amikor száll ez a rengeteg buborék és közben lépked a fiatal pár. (Csak azoknak írtam, akik még előtte állnak a dolognak, meg nekünk, akik megszervezik mindezt!!)
Délután séta a vár körül, majd megnéztem a lehetséges szállásokat, ahol az Istvánnal megszállhatnánk. Olcsó is legyen, de azért ne a legrosszabb helyen. Meg is találtam, egy kis hostal, amiről az utikönyvben is olvastam, egyedi a berendezése, tiszta és a régi városrész közepén van. Jó lesz.
A séta közben jutott eszembe, hogy azt is el akartam mesélni, hogy a lottóárusok, akik a sarkon vagy az ONCE nevezetű bódékban ülnek, mind kivétel nélkül csökkent munkaképességű emberek, akiket így is támogat az állam, hogy ezt a munkát ők végezhetik. Ezt nálunk is bevezethetnék, nagyon jó ötletnek tartom.
Este a Celestina című filmet néztük, kosztümös, majdnem pornó film.

19. péntek

Eljött az utolsó nap a suliban, megkaptam a diplomámat, amivel igazolják, hogy ezt a három hete itt töltöttem. Elbúcsúztam a társaimtól, már akik itt voltak, ketten, a többiek ezt a napot kihagyták, pedig szerettem volna egy búcsú képet készíteni. Talán majd este a bulin, többen lesznek ott. A tanárnőmnek Laurának megköszöntem ezeket a csoda órákat, élmény volt az összes vele. Meg is hívtam hozzánk, ha van kedve látogasson meg. Ha visszagondolok az elmúlt időszakra, sokat tanultunk, de úgy érzem, hogy nem is fejlődtem. Na de majd itthon kiderül, ha a tanárom Gabi meghallgat, majd ő meg tudja állapítani.Különben köszönet neki a felkészítésért, mert rengeteg nyelvtant, kifejezést tudtam, amit a többiek més csak nem is halottak. Nagyon jó volt ez a három hét, azt hiszem ezt máskor is megcsinálom, egy másik városban, másokkal. De lehet, hogy a Camino-t, az is izgatja a fantáziámat, most láttam egy könyvet róla itt, ami az összes helyet jelöli, amin végigmegy az út, minegyikről pár mondatot is ír, magasság, nehézség, a megtett távolság a két hely között, szállások, kaja stb. Ez a következő cél, valamikor a jövőben. Mint jó agykontroll-os elteszem a gondolatot valahova félre, dolgozzon magától. Így voltam Kubával és ezzel az úttal is. Minden sikerül, csak akarni kell!!
Most elmegyek készülődni az esti bulira, kiderült, hogy a partira tiszta feketébe kell menni, goodbye-parti. Készítettem szendvicseket (kaját vinni kell és jó kedvet) és vettem egy pezsgőt. Holnap jön az István a déli vonattal Madridból. Nem tudom, hogy mikor, de majd még jelentkezem.
Addig is sziasztok, puszi mindenkinek