baierari

10. nap hétfő

Ismét elkezdődött egy hét (ez már a második!!). A téma a suliban a bevándorlás és a rasszizmus, elég jó kis téma, el is voltunk vele egész délelőtt. A spanyolok kicsit jobban aggódhatnak az idegenektől, mint mi, hisz hozzájuk tömegével özönlenek az amerikai kontinensről. Afrikából, de ugyanúgy Kinából is. Olvastam az újságba, hogy Alicante környékére az utóbbi napokban 237 illegális bevándorló érkezett hajókon.
Napközben 33 fok, ezt a csak a tengerparton lehetett elviselni. Hosszas tervezés és néhány sikertelen próbálkozás után,(Barcelonába szerettem volna menni két napra, de a vonatjegyek elfogytak a visszaútra) megvettem a jegyemet a hétvégére Valenciába. Négy napos ünnep lesz a hét végén 9-12-ig. Az első nap Valencia ünnepe, október 12. pedig állami ünnep, Kolombusz ekkor fedezte fel Amerikát. A négy napból egyiken pedig elmegyek Murciába is.
Vacsora: tortilla zöldséges és hagyományos, saláta végre és rántott sajt és csirke
Megvettem egy jó kis szótárat spanyol-spanyol értelmező szótár, most ezzel olvasom a napi ujságot, amit minden reggel a kezembe nyomnak az utcán.
Amiről már akartam írni (most beszéltem a Petráva, meg van az í betű!!)l a házak felépitése, mármint rengeteg lakóházé, de nem mindegyi ilyen: minden emeleten 2 U alakú lakás van, közte a levegőztető udvar, itt száradnak a ruhák, minden mosókonyhából kinyúlik a levegőbe sok-sok ruhaszáritó kötél. Ami nagyon zavaró, hogy kevés fény van a lakásokban, az U alak két szára kap fényt, a többi csak a levegőztető udvarról egy keveset. De gondolom a meleg miatt is épitkezhettek igy és talán a hely szűke is rásegitett.

11. nap kedd
A forróság még mindig tart, le vagyunk lassulva mindannyian. Ma bebóklásztam a teljes óvárosi részt, gyalogoltam vagy 3 órát, régi épületek, szűk utcák, gyönyörű templomok és kis parkok szökőkutakkal. Vannak részek, amik már nem a nyaraló turisták szemének valók. Elég nagy a munkanélküliség, szegénység, ez látszik ezeken az utcákon is. Nem vittem magammal órát, így lekéstem a táncot is, mert este nyolcra értem haza. Annyira más itt az idő múlása, az emberek inkább délután öt óra után jönnek ki az utcára, akkor nyitnak ki a boltok újra -kettőtől ötig szieszta- és este tíz-tizenegyig vonulnak az utcán. Teljesen átvettem már ezt a szokást, a vacsora is hozzásegített, hisz utánna még egy darabig fent kell lenni, hogy ne legyenek rémálmaim a nehéz gyomromtól.
Minden nagyon bueno, annyira élvezem az egészet, remélem a nyelvtudásomon is meglátszik majd. Ma találkoztam egy svéd csajjal kb. velem egykorú, ő 3 hónapot van itt, azt mondta, hogy nincs munkája így belefér. De jó, hogy nekem van munkám és ilyen munkatársaim, akik mellett ezt meg is tehetem, köszönet érte innen is Klára és Vera!!